Minden változik, szinte semmi sem marad ugyanaz. Ez ugyanúgy igaz a randevúzás, párkeresés és házasság morálja szempontjából is. A 18. században felbukkant az a radikálisan új gondolat, hogy a házasság indítéka nem a haszon vagy az érdek, nem a vagyonszerzés hanem a romantikus szerelem. A modern világban pedig, mint tapasztaljuk is, szerencsére a legtöbb ember meg is élheti ezeket a kapcsolatokat, függetlenül  kortól, vallástól vagy akár nemi identitástól.

Dr. Helen Fisher professzor és elismert antropológus szerint manapság a sorozatos monogámia lett a norma, miszerint a legtöbb embernek két, három fontos párkapcsolata lesz az élete során. Ez arra enged következtetni, hogy a legtöbbünk bizony átfog élni egy vagy két jelentőségteljes, romantikus szakítást. Ez persze akkor azt is jelenti, hogy a házasságok sem tartanak örökké.

A felmérések mai állása szerint az első házasságok több mint 50%-a, a másodikak több mint 60%-a, a harmadik házasságoknak pedig több mint 70%-a végződik válással. Azért ezek nem kis számok, igaz?

Ennek a lényege, hogy tudatosítani kell magunkban, hogy legtöbbünknek nem az első szereleme lesz az igazi. Teret kell adnunk a fejlődésnek, annak érdekében is, hogy lépést tartsunk a folyamatosan változó életkörülményekkel és nem mellesleg, hogy ki tudjunk teljesedni és még ha pár csalódás árán is, de végül egy olyan személy mellett állapodjunk meg, akivel valóban egymás társai tudunk lenni az életünkben.

Nem kell, hogy az alapján ítéljük meg a kapcsolataink értékét, hogy meddig tartott, inkább azt kérdezzük meg magunktól, hogy „mit tanultunk belőle”? Te fel szoktad tenni ezt az egyszerű kérdést?  Kérdezd meg azt is magadtól, hogy: Mit tanultál meg a szeretetről, amit a továbbiakban is hasznosíthatsz? Ezek lennének a fontos kérdések.

Gyere el egyéni tanácsadásra és válaszd a tudatos elengedést! Találjuk meg együtt a válaszokat! ‹‹‹‹

Mit árul el az, hogy ennyire magas a válások aránya? Több nézőpontból is megközelíthetjük. Ha belegondolsz, valóban világszerte magasak ezek a számok. Amerikában az egyik legmagasabb, ám ott köttetik a legtöbb házasság is. Sőt, majdnem 90%-unk legalább egyszer házasságot köt az életében, attól függetlenül, hogy a frigy nem biztos, hogy egy életen át kitart, ez sem egy elhanyagolható adat.

Szóval mit is árul ez el? Számomra azt, hogy az a próbálkozás, hogy újradefiniáljuk a „boldog befejezést”, nem annak a bizonyítéka, hogy többé nem hiszünk a szerelemben. A számok is azt bizonyítják, hogy dehogynem! Hiszen mi másért köttetne ennyi házasság, miért lépne annyi ember a közös élet útjára, ha nem , mert az emberiség megingathatatlanul hisz a szerelemben!

Mi az ami a legnehezebb egy párkapcsolatban, egy házasságban? A válások, szakítások 3 fő oka:

Mindannyiunknak van rengeteg tapasztalata ezzel kapcsolatban. Mit gondolsz a következők mennyire jellemzőek most vagy voltak a Te kapcsolatodra, házasságodra?

Nem megfelelő kommunikáció: Amikor konfliktus merül fel a kapcsolatban, sajnos igen hamar megjelenik – ahogy John Gottman pszichológus mondja – az apokalipszis négy lovasa: a kritika, a megvetés, a védekezés és a visszavonulás. És ettől kezdve a házasság menthetetlenül elindul a válás felé vezető úton. Amikor egy pár a legtöbb konfliktusát hasonló módon próbálja meg kezelni, törvényszerűen elkezd távolodni egymástól. Ekkor már bekapcsolnak a másikról alkotott negatív gondolatok is, amelyek még súlyosabbá teszik a helyzetet.

Irreális elvárások a házassággal és a partnerrel szemben: A párunkról és a kapcsolatunkról alkotott gondolataink meghatározzák azt, ahogyan a párunkkal viselkedünk. Nagyon sok konfliktus kiindulópontja az, hogy irreális elvárásaink vannak a párunkkal és a kapcsolatunkkal szemben. Például elvárjuk azt, hogy a párunk töltse be minden szükségletünket, és ha szeret, akkor találja ki minden gondolatunkat. Látunk a filmekben, regényekben idilli kapcsolatokat, és azt hisszük, hogy az a valóság. Pedig az csak mese. A valóság viszont az, hogy a párunkat csomagban kapjuk – jó és rossz tulajdonságokkal együtt.

Egyenlőtlen terhek és elhidegülés: Emancipáció ide vagy oda, tény, hogy a nők ma még mindig sokkal nagyobb terheket viselnek egy kapcsolaton belül, mint a férfiak. A háztartás és a gyereknevelés még mindig a nők feladata. Ha egy férfi úgy bánik a feleségével, mint egy háztartási alkalmazottal, az elkerülhetetlenül hatással lesz a kapcsolat intimebb részeire is. Nem egy nőtől hallottam, hogy úgy gondolnak a férjükre mintha plusz egy gyerekük lenne, akiről szintén nekik kell gondoskodniuk. Csoda, ha ezek után csökken a párjuk iránti szexuális érdeklődésük? Nagyon fontos lenne megérteniük a férfiaknak, hogy a férj nem szívességet tesz a feleségének azzal, hogy „besegít” a házimunkába, hanem megosztja vele a közös feladatokat.

Ha nincs a pár tagjai között hatékony, tiszteletteljes kommunikáció, akkor nem tudják megbeszélni a gondjaikat. A problémák halmozódni fognak, és rövidesen már a problémák megoldására tett kísérleteik fognak újabb konfliktusokat generálni. Ekkor már nem arról fognak beszélgetni, hogy ki mosogasson, ki menjen a gyerekért, hanem arról, hogy „nem beszélhetsz így velem”, és „te sem tetted meg nekem, amit kértem, most én sem teljesítem a te kívánságodat”. Ekkor már nem nagyon beszélhetünk intimitásról és nagy valószínűséggel a szexuális életük is minimálisra csökken.

Természetesen a fentieken kívül még nagyon sok minden állhat a házasság megromlásának hátterében. Azonban a korunk realitását figyelembe véve, amelyhez hozzátartoznak a házasság stabilitásával és az egyén szabadságával, az önkifejezéssel és a személyes fejlődéssel kapcsolatos ideálok, el kell fogadnunk, hogy bizony mindentől függetlenül egyesek elválnak. Ha megtanuljuk, hogyan éljünk a váláson túl is, szívünkben reménnyel, szavainkban és gesztusainkban pedig jóindulattal, akkor tovább tudunk lépni az életben – talán pont ez, az egymás iránti igaz szeretet lényege.

Viszont érdemes átgondolni azt, hogy miért szakítottunk, mi hiányzott a kapcsolatunkból. Főleg az azért, hogy ne ismételjünk. Vajon a jelenlegi koronavírus helyzet teret adott arra, hogy átgondold mi vezetett a szakításodhoz? A rossz kommunikáció vagy az érzelmi az irreális elvárások? Vajon tudatosult benned, hogy mit rontottál el? Mit nem vettél észre és mostantól mire fogsz figyelni? 

A megtalálod a kérdésekre a választ, fejlődni fogsz és esély kapsz egy szebb és jobb kapcsolatra. Ebben segíthetek Neked. Gyere el egyéni tanácsadásra és válaszd a tudatos elengedést! ‹‹‹‹